Risu-Poems

Ezernyi csepp vér tapadt a kezemhez,
Gyilkos lettem, kést húzok a szívemhez,
Felejteni akarok, de ez már megmarad,
Csak két szó melyet mondani tudok.."Szégyelld magad"



Véletlenül se veszem észre a hibát,
"Az a fekete folt" írta egykor Mikszáth
Na egy ilyen fekete folt, tátong a szívemen,
egy kés okozta.. melyet csendben bele döftem

Váratlan fordulat, te halsz..én halok,
Becsukom a szemem, suttogást hallok,
Lelki ismeret furdalás apró gyönyöre,
Ez lehet a pokol legaljasabb gyökere

Az ereimben érzem a lüktetést,
Azt az éltető szem fény vesztést,
Mely a véremre utal, de mégis..
Hova tűnt ez a folyadék? eljött a vég is?
A vérem úgy tűnik a földön talált menedéket,
A szívembe úgyse talált volna mást, csak ellenséget

Felkelt a nap, de mégis sötétséget látok,
Úgy tűnik rossz életről, még rosszabbra váltok,
De csodálkozhatok? hisz én rontottam el,
Mely egykor csodálatos volt, az most úgy porlad el

Szívemen egy lyuk, talán egy pecsét,
Kíván nekem, soksok szerencsét,
A pokolba úgyis elkél, hisz ott a szag sem kellemes,
Most már bánom.. miért voltam szerelmes?



Nem akarok hazudni.. Élni szeretnék
Egyedül nem menne, és ha csak te is szeretnéd

Válaszod gyors legyen, de a legfontosabb
Had legyek én, most a legboldogabb