Risu-Poems

Gondolkozom, még úgyis hogy közel a vég
Bennem eloltódott már a tűz, és elolvadt a jég
Közeledik a világ vége, így üljünk le utoljára
Hajoljunk mint régen.. Egymás vállára

Körbe nézek, látom a szomorú szemeket
A közelben, már a madarak sem énekelnek
Egy halk zene szól, így csöndben hallgatjuk
Hisz ez az utolsó, aztán bevalljuk

Mit érzünk, mit gondolunk
Hisz tudjuk, ez az utolsó napunk
Többé nem fogunk szavakat kiejteni
És nem lesz többé múltunk, amit elakarnánk felejteni

Belerázkódik a föld, miközben kiderül
Hogy az egyik társunk, már a földön szenderül
Könnyeink elapadtak, hisz minek most már sírni
Nem tudunk beszélni, nem tudunk írni

Csöndben válunk el, mert ez így van rendjén
Nincs több mozgató szél, szívünk erdején
Megállt minden és egy utolsó tekintet
Egy utolsó tekintet.. Vetett ennek véget..



ajánlom a vershez a Lovex-End of the world (Outro) számát 1:37 perces