Síri csend, kedély állapot
Egy múló szenvedély szárnyra kapott
Nincs megállás, hű a szélhez
Vér tapadt a kezéhez
Végzett a múlttal, elfelejti
A rém kép elkergeti
Elbúj egy kis zugba
Imát morzsol most súgva
Barlangba tér, jó barátja
A magány cimborája
Sötétségnek hű szolgája
Ő a csenddel együtt várja
Békét várnak, mind a ketten
Még ott ülnek a sötétben
Úgy látszik ez így marad
Isten fönn meg jót mulat..
Bejegyezte:
Risupoems
1 megjegyzés:
Szép vers lett:)
És már hiányzott is:)
Megjegyzés küldése