Risu-Poems

Álmaimban egy pillangó szálldogál
Egy alak pedig a sötétben álldogál
Halál képű, festett személy
Azt súgja most: "Ne félj"

A pillangó fényt áraszt magából
Az alak se marad ki a jóból
Sötétséged zúdít mindenre
Pedig szükség van a pillangó fényére

Szivárvány színek díszelegnek a sötétben
Az alak halvány mosolya a ködben
Ő erősebb, szegény pillangó
A boldogság most is hanyatló

Így megint, szomorúság nyert teret
Engem a pillangó tán nem szeret?
Az alak úgy dönt itt marad
A pillangó úgy tűnik messzire "szalad"

Marad a borús komorság
Nincs már mi színes legyen
Nem segít a találékonyság
Olcsó vagyok arra, hogy az alak megvegyen

Ez a boldogságom és a szomorúságom harca
Ezeknek köszönhető, hogy rájöttem arra
Belül lehet, hogy sírok, és kínlódom
De kívül.. mosolyt látsz az arcomon.