Risu-Poems

Hazudni mit ér ha úgyis kiderül?
Az arcról a mosoly gyorsan lekerül..
Őszinteség. Emberek ezt használjátok
Ha olyat tesztek, azt vállaljátok
Az emberi szív nem strapa bíró
Ő csak egy katona, egy büszke vívó
Minden lépése egy dobbanás
A hangja csak egy féltve őrzött suttogás

Vérzik ha megbántják, sikít ha megsértik
Néha sajnos őt sem értik
Pici szív szomorú és haragban gazdag
Az idegei koránt sem kötélből vannak
Elszakad gyorsan, és szegény megszűnik dobbanni
Biztos ezt is meglehet oldani

Fáj már a lélegzés, fáj..
Egy szürkére festett kopár táj
Amely jellemző a lelkivilágra
Amelyben él, s elmúlik mára

Sötét lett, és eljött a szerelme
A pici szív.. boldog lett végre.