Hát megint egy személyhez kötött vers;$
Hozzád szólanék, drága Múzsám
Kit bajban vészben soha ott nem hagynék
Te vagy egyetlen illatozó Rózsám
Kiért mindig élnék s halnék
Most e verset neked ajánlom
Bebizonyítván mennyire szeretlek
Olyan vagy nekem, mint egy édes álom
És gondolataimban téged kereslek
Nagyobb lett a szívem, és gazdagabb a lelkem
Soha nem bántam meg, hogy egy ilyen lányt megismertem
Persze rég volt már, hogy láttalak, de azóta rád gondolok
S most kiállva egy térre, csak érted szónokolok
Kikürtölöm, ha kell.. Tudja meg a világ!
Nincsen olyan bánat, ami most a szívembe vág!
Te lettél a mindenem. Páncélom s fegyverem
Érted dobban örökre, az én pici szívem
Ne felejtsd el hát, mi okkal lettünk boldogok
Nem kellenek ide, sír ásók, se orvosok
Mert sose halunk meg, és nem betegszünk
Egészségesek leszünk, amíg együtt élünk!
hét
undefined
Bejegyezte:
Risupoems
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése