megírtam egy versem 2. részét és együtt teszem fel őket ha nem gond :) (nem baj ha már volt;D)
Reménytelen I.
Szerelmes vagyok. Legalábbis azt érzem
Bár még én magam sem értem
Alig ismerlek, egyszer ha láttalak
Lehet nem is te voltál, én még így is imádlak
Rettentő olyas valakit szeretni
Akiről azt se tudod, hogy kicsoda
És mégsem akarlak elfelejteni
Hisz én csak érted vagyok oda
De te nem ismersz, azt se tudod kivagyok
Nem tudod mikor mondok igazat, vagy hazudok
Nem tudod hogy nézek ki, nem tudsz semmit
És én sem tudom, miért vagyok még itt
Most is nézlek, szinte előtted állok
Kezemben a papír, melyre sorokat írok
Átnézel rajtam, de én csak írom mit érzek
Kívül nem látszik, de belül már elvérzek
Egy kis idő után, eljött kire vártál
Engem meg egyedül itt hagytál
Be esteledett. Még itt vagyok
Azóta is csak sorokat írok
Szüntelenül írok, könnyem áztatta lapon
Addig állok itt, amíg egy szép napon
Össze nem esek, és nem jössz hozzám
Az utolsó sor: Szeretlek drágám..
Reménytelen II.
Eltűnt a nap.. térdre rogytam
Nem találom a lapot, amelyre írtam
És nem vagy itt, hogy felsegíts
Hogy nyugodt álomra szenderíts
Haza ballagok komótosan
Sivár idő közepette
Semmi nem köszönt otthonosan
Az ördög a sok színt az agyamból kitépte
Még mindig nem ismersz és rettentően fáj
Közeleg a tél, minden madár messze száll
Csak én vagyok itt, és várlak szüntelen
Fel vagyok öltözve, bár szívem még meztelen
Már nem látlak. Miért mentél el?
Hisz még irántad tele vagyok érzelemmel
S te sem látsz, soha többé nem fogsz
És az állapotomért nem is aggódsz
Lehet fel kéne adnom, és befejezni
Este az ágyamban csak a párnát ölelni
Könnyes szemmel reggel felébredni
És az életemtől kedvesen búcsúzni..
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése