Tudatnám a világgal, hogy most mit érzek,
De még magam sem készültem fel.
Szívem megszakad s ezer sebből vérzek,
Oly messze vagy és én nem érlek el.
Percek tűnnek óráknak, napok telnek hirtelen
Gondolataimba merengek és szomorúan észlelem,
Hogy bármennyire szeretném, nem vagy itt velem
S nélküled az élet magányos és színtelen
Mondd, eljössz valaha még értem?
Mert én várok rád, hisz megígértem.
Nélküled nem akarok élni
Várok míg a szerelem létezik
Várok, hisz e pillanat velünk születik
Várok, hiszen megéri reménykedni.
Bejegyezte:
Risupoems
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése