Risu-Poems

Egy senkinél talán egy picit több vagyok
Talán egy picivel többet én is kaphatok
Nem tehetek semmit, de a reményem még él
Én olyan vagyok, aki a szemével beszél

Kudarcok után a lábaimra állok
Percekből évek lettek, de én még várok
Könnyeim elhagynak, életem elkopik
Szívem még dobod, a légzésem múlik

Egy senkinél talán egy picit több vagyok
Talán ebben az életeben valamit még alkotok
Várnom kell, hisz sorsom megvan írva
De a végén mosolygok, vagy eltávozom sírva?