Elhasznált kacat lettem
Egyedül a végtelenben
S most e sorokat írom
Üvöltök, amíg bíróm
Elhasznált kacat lettem
Nincs most senki mellettem
Egyedül nincs értelme
Ez már a pokol kényelme
Elhasznált kacat lettem
Egyedül a végtelenben
Könnyeim csordogálnak
Álmaim ketté válnak
Elhasznált kacat lettem
Nincs most miért élnem
Búcsúzom a világtól
Nem félek a haláltól
Bejegyezte:
Risupoems
4 megjegyzés:
gyönyörű
köszönöm :)
"Ez már a pokol kényelme" a kedvenc részem belőle... iszonyatosan megfogó ez az egy sor is
örülök, hogy ennyire tetszik :)) remélem a többi versem is megfog
Megjegyzés küldése