Két kicsi lány a felhőkön túl
Hiányoztok, úgy őszintén mocskosul
Látom arcotok, melyre a mosoly csal szépséget
Látom szemetek, melyben látom az értéket
Emlékszem hangotokra, mely bejárta szívemet
Emlékszem rátok, hisz szebbé tettétek az életemet
Emlékszem az együtt eltöltött percekre
Ahogy szerettetek és néztetek a szemembe
Nem tudom elfogadni, hogy fentről néztek
Mikor most is itt lenne a helyetek
Annyi szép emléket köszönhetek nektek
Az egész világom sokkal szebb volt veletek
Nem sokan érezhették az őszinte szívetek
De most az egész ország látja a képetek
Gyönyörűek voltatok, gyönyörűek vagytok
Az egész országnak szerelmet adtok
Hiszen ott fogtok élni mindenki szívében
Én most csak annyit kérek. Nyugodjatok Békében.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Zenelejátszó


Rendszeres olvasók