Értéktelenségemben értékre bukkantam,
Csupasz szívem a kezeidbe adtam,
Arcodra halvány mosolyt varázsoltam,
És azt hittem ezzel mindent megoldottam.
Ám ez nem így volt, mert egy hang rám szólt,
Hogy az élet nehéz s nem játék az egész,
Hogy téged őszintén szeresselek, és segítsek,
Hát megteszem érted, mert szívemből szeretlek.
Csupasz szívem bundát növeszt.
A meleg szeretet hatja át.
A szíved fogva tart és nem ereszt,
Csak egymás szemébe nézünk,
És érezzük a pillanat hatalmát.
Bejegyezte:
Risupoems
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése