Kicsit más ez a világ, amiben járok,
Komor ugyan, de reménysugarakat látok.
Kicsit más, olyan egyhangú az egész,
De ettől lesz szép, csodás és mesés.
Kicsit más, mert a pillanatok egybeolvadnak,
Nincs tegnap, se ma, se holnap.
Kicsit más, mert kicsit más lettem én is,
Nem lettem rosszabb, se jobb, de változtam mégis.
Bejegyezte:
Risupoems
2 megjegyzés:
a második versszak második sora eléggé ismerős
az nem jó, én máár csak tudom
Megjegyzés küldése